Erdei: az IMF-re hárítja a felelősséget a kormány

Az értéknövelési adó és az egységes adókulcs megemelése komoly terhet ró mind a lakosságra, mind a gazdasági szereplőkre, a kormánynak ezért inkább racionalizálnia és hatékonyabbá kellene tennie az adóbehajtás mechanizmusát illetve serkentenie a gazdaságot.

A 2008 végén kitört gazdasági világválság letaglózta a nemzetközi gazdaságot, amit egyre inkább úgy tűnik, a fejlődő országok éreztek meg a leginkább. Észtország néhány hónappal ezelőtt az államcsőd szélén állt, Magyarország helyzete sem valami rózsás, míg Görögország kétségbeesett lépéseket tesz a  „nemzeti tragédia" elkerüléséért (amint egy helyi lap fogalmazott), amelyben fő szerepet játszik a Nemzetközi Valutaalap.

A szenvedő országok fenti sorából sajnálatos módon Románia sem hiányozhat, amiben a Nemzetközi Valutaalap is komoly szerepet játszik. Bombaként robbant ugyanis néhány napja a hír, hogy a washingtoni székhelyű szervezet nyomására Románia kénytelen megemelni az értéknövelési adóját valamint az adókulcsát. Ami hatalmas terhet róna az ország lakosságára és a gazdaságra, így a szakértők nagy része nem tartja járható útnak.

„Vegyes érzésekkel viszonyulunk a témához, mert amikor Románia megkötötte ezt a megállapodást a Valutaalappal, akkor az RMDSZ ellenzékben volt, a kormány pedig soha nem ismertette a szerződés részleteit, csak nagy vonalakban vázolta azt", nyilatkozta  Erdei D. István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője, a parlament költségvetési, pénz- és bankügyi bizottságának tagja. „ A Valutaalap egy bank, amelyet azért hoztak létre kormányok, hogy alacsonyabb kamattal kisegítse a bajba jutott országokat, ezért is furcsálom, hogy az adóemelést szorgalmazza".

Erdei szerint a gond ott van, hogy Románia ugyan vállalta az államháztartási kiadások csökkentését, ami a kazalalkalmazotti szféra leépítésével jár, ám ebből az IMF képviselői semmit nem tapasztaltak. Mindemellett a politikus szerint van olyan járható út, amely inkább hozzájárulna az államkassza bevételeinek a növekedéséhez: az adóbehajtás hatékonyabbá tétele.

„Romániában két erős intézet is van, amely az adóbehajtást felügyeli: az Adó- és Pénzügyi Hivatal (Agenţia Naţională de Administrare Fiscală, ANAF) valamint a Pénzügyőrség. A gond csak az, hogy ez a két intézmény csak nevében és létszámában erős, hatékonyság tekintetében pedig sokszor egymást gátolják. Ezt a mechanizmust kellene racionalizálni és hatékonyságát növelni".

Szintén nagyon fontos lenne a szükséges gazdaságélénkítő lépések megtétele, amit a kormány az elmúlt 5-6 hónapban rendre elszalasztott. „A nagy kérdés az, hogy hová lettek a kormány által a Valutaalaptól és az Európai Fejlesztési Bankoktól kapott pénzek, merthogy közpénzekből történő beruházások nem történtek, az biztos. Ha kiderül, hogy ezen pénzek a közalkalmazottak fizetésére és szociális juttatásokra ment el, akkor nagy baj van", mondta Erdei.

Amennyiben a fenti lépéseket a kormány képtelen megtenni, akkor elkerülhetetlen az értéknövelési adó (amit sokan az áruforgalmi adóval ekvivalensnek tekintenek, ám másképp számolják ki) és esetleg az adókulcs emelése. Aminek azonban egy igen komoly hátulütője van: amennyiben az infláció miatt csökken a kereslet, az magával vonja a gazdaság forgalmának visszaesését, így pedig ismét ott vagyunk, ahol a part szakad. Többet venne ugyan el az állam, de ezt kevesebb helyről teheti meg...

Jeffrey Franks, az IMF romániai képviselője és Traian Basescu

„Az egykulcsos adórendszer eltüntetése és a többkulcsos, progresszív rendszer bevezetése botrányos lenne a PDL-re nézve és nehezen tudná ezt beadni Európának", véli Erdei. „Ez a párt (a PDL) ugyanis önmagát jobboldaliként beállítva nyerte meg a választók bizalmát, a progresszív adózás viszont tipikusan baloldali elképzelés", tette hozzá a képviselő. Amíg ugyanis az egykulcsos adórendszer mottója az arányaiban egyenlő teherviselés, addig a progresszív rendszernek az „aki többet költ, az többet is fizessen" a mottója, ami szintén nincs serkentő hatással a gazdaságra.

Erdei elmondta, az RMDSZ 2004-ben kidolgozott egy javaslatot, amely szerint az adókulcsot 19%-ról fokozatosan le lehetne csökkenteni 16%-ra. „Ezzel a szürkegazdaságot ki lehet fehéríteni, mivel olyan keveset kellene a gazdasági szereplőknek fizetniük, hogy nem érné meg számukra adót csalni".

Erdei szerint ugyanakkor csak riogatás a bulvársajtóban megjelent 20%-os infláció, amivel az értéknövelési adó és az adókulcs megemelése esetében Romániának számolnia kell, mert ez nem lehet majd magasabb, mint 5-6%.

„Még egyszer mondom ugyanakkor, hogy szerintem van más út is a szituáció kezelésére és az az érzésem, a köztársasági elnök és a miniszterelnök csak ürügynek használja a Nemzetközi Valutaalapot, hogy nem mi, hanem ők akarták az adóemelést. Különben is, az IMF nem egy kormányok fölötti intézmény, hanem egy bank, ahol csak azt kell teljesíteni, amit vállaltál. Ugyanakkor remélem nem jutunk oda, ahol jelenleg Görögország tart."

Frissítés: Traian Basescu elnök csütörtök este bejelentette, hogy 25 százalékkal csökkentik a közalkalmazottak bérét, 15 százalékkal a nyugdíjakat, 15 százalékkal pedig a munkanélküli segélyeket. Az értéknövelési adó és az egységes adókulcs - legalábbis egyelőre - nem növekszik.